MAGYAR NEMZETI MÚZEUM KÖRNYEZETÉNEK FEJLESZTÉSE

Téma: 
intézménykertek
Stádium: 
pályázat
Dátum: 
2010

'A Magyar Nemzeti Múzeum főépületének és környezetének komplex fejlesztése'

Tervpályázat, tájépítészet


Kiíró:

Magyar Nemzeti Múzeum


Generáltervező:

Lenzsér és Társa Kft.

Lenzsér Péter


Tervezés:

2010


Terület:

20 000 m2

Budapest


A Múzeumkert kultikus hely. Bár már egyetlen fája sem „eredeti” és egyetlen 19. századi ágyásszegélye sem maradt, mégis átjárja a történelem és a történetiség. Ezért csak úgy szabad megújítani a Múzeumkertet, hogy egyedi, hamisítatlan hangulata megmaradjon. A megváltozott kor és használat azonban nem teszi lehetővé az eredeti, Petz Ármin féle kert rekonstrukcióját – hamis illúziót keltő „hamis” Petz-kertet pedig nem szabad alkotni. Ezért döntöttünk az eredeti klasszicista kert megidézése mellett, amelyet kortárs formahasználattal ötvöztünk. A korabeli tájképi kertekhez hasonló, „foltszerűen” tagolt alapsík két oldalon – a körút és a Pollack tér felöl – szigorúbb burkolt térrel találkozik. A kert ma is meglévő szobrai és közvetlen környezetük sajátos tematikájukkal továbbtagolják a teret. Mindezen téralkotó elemeket a kert értékes, folyamatosan megújuló faállománya fogja egységes keretbe.

A terv másik alapvetése, hogy a belső udvarokat „kvázi köztérként” megnyissa a kert látogatói számára. Az északi tér az alapító szobrával a „Vizek tere”: itt rejtett szökőkutak törnek elő az egységes burkolatból, messziről jelezve a tér fontosságát és szépségét. A déli bejárati tér a „Szarkofág-labirintus”, amelyben a kert 16 szarkofágját rendeztük el – a Forum Romanum ide helyezett oszlopának társaságában. Az északi belső udvar a „Múzsák ligete”, itt – a Múzsák számának megfelelően – kilenc díszkörtefa áll szabályos rendben. A déli belső udvar a „Zene udvara”, amely lényegében egy multifunkcionális külső/belső tér színpad- és lelátószerűen kialakított kőburkolattal. A „négy udvar” léptékváltást jelent a kerthez képest, anyaghasználatában az épülethez kapcsolódik: nagylapos mészkőburkolat keretben hatalmas csiszolt, lazúrozott betonlapok jelennek meg –rendszerbe foglalva a fákat, kutakat, fényeket, „színpadot és lelátót”.